Hívjon minket: (06-1) 792-8 Klikk ide!

Miért nem érhető el a sikeres cég ? – A „de” szócska

Miért nem érhető el a sikeres cég ? - A „de” szócska

A világon talán a legegyszerűbb és legtöbbet hangoztatott szó a „de”. Mint például: De miért nem a sikeres cég az, amit könnyű megvalósítani? Ennek okán olyan hihetetlenül multifunkcionális és akár egy komplett mondatnak is minősülhet a “de”, ami egy olyan kiegyenlítetlen vita során is elsüthető, ahol egyébként semmi esély nem lenne a győzelemre.

Az élet minden területén igen hasznos, hisz segítségével számos kihívás alól könnyedén kibújhat az ember. Elkerülheti a bukást, így a hatalmas profitot is. Igaz, stresszmentes a háttérben maradni, csendben elevickélni kishalként a nagyhalak tengerében, de minden bizonnyal egy idő után, csupán veszteséges, kevés ügyfelet hozó, unalmas és idegőrlő lesz egy vállalat vezetője számára.

A „de” tehát többféle megvilágításban is használható. Egyrészt a kifogások, másrészt az erőfölény dacos kifejezésére is alkalmas. Ereje és mértéke valójában az alkalmazójától függ, így a „de” meghatározhatja a szócska használójának későbbi munkavégzését, hozzáállását és akár az ügyfeleit vagy azok számát is a munkában.

Ha nyomatékosan, erőteljesen használják, hozzájárulhat egy cég dinamikus fejlődéséhez, a kihívások félelem nélküli meglépéséhez. Kétféle pólusának köszönhetően viszont, sokan úgy tartják, ha valaki a folytonos ellenkezést választja, az majd képtelen lesz kilépni az árnyékból, így az nem cégvezetőnek való, hanem alkalmazottnak. Ezért is lehet fontos, hogy minden ember tisztában legyen vele, melyik oldalt képviseli, vagy szeretné képviselni a munkaerőpiacon.

Larry Smith, a Waterloo-i egyetem közgazdász professzora TED-es beszédében a maga szarkasztikus módján értekezik a „de” jelenségről, a sikeres cég, a véget nem érő ellenkezésről.

Azokról a folytonosan hangoztatott elméletekről, ami miatt folyamatosan elhangzik a mondat: “Miért nem működik könnyedén a sikeres cég?”

Úgy véli, van egy úgynevezett szakadék azok között, akik végül megvalósítják ötleteiket, és azok között, akik nem. Azt boncolgatja, hol húzódik annak a kettősségnek a határa, ami a sikeres ember gondolkodásmódját, és azét választja el, aki bele se mer gondolni abba, ki lehetne, illetve gyakran fogalmazódik meg benne, miért nem érhető el a sikeres cég. Miben térhet el a két típus? A sikeresek hajthatatlanul nagyszabású álmaikat követik, erélyesen kiállva magukért. Míg a bátortalanok megrekednek a munka világáról alkotott sztereotípiákban a varázslatos „de” szócskát hangoztatva? Ezek a szilárddá váló bizonyosságok könnyen képezhetnek vastag falat a sikeres karrier ellen.A "de" szócska mind a siker, mind a bukás szótárában megjelenhet.

A talán egyik legtipikusabb panaszáradat, hogy a jó állások már fogyóban vannak, így az unalmas, lélekölőkből egyre több van. Emiatt a munkavállalók meg se merik kockáztatni, hogy a hozzájuk passzoló, érdekes hivatást pályázzák meg (mert az nem is létezik ugyebár!).

Sokan azt hiszik, a lehetetlennel egyenlő, hogy pont ők legyenek a szerencsések a tömegből. Az, hogy ez a fajta kishitűség kulturális vagy egyéni, személyes problémaként van jelen a munkavállalás során, nehezen megválaszolható. Ezek után, az a nyilvánvaló kérdés is felmerülhet, hogy ténylegesen utánajártak-e, mennyi szabad, izgalmas munkalehetőség van a piacon, vagy csak a szomszéd ismerősének a fiától hallották a pletykát, hogy nincsen?

Larry Smith másik meglátása szerint, ebből következhet az a téves elképzelés, hogy léteznek kifejezetten cégvezetőnek született emberek.

Zsenik, akik azonnal ráéreznek mások koordinálására, a nehéz feladatok önálló, gyors megoldására. Így a társadalom nagy része akármennyire is szeretne az említettek közé tartozni, mégis valamilyen hideg távolságtartással figyeli azok működését. Irigykedve, csipetnyi szemrehányással, amiért azok mások, furcsák!

A "de" jelenség mindenhol jelen van, főként a cégvezetés terén. A sikeres karriert meghatározza, hogyan is bánunk e kifejezéssel.A furákat általában valamilyen ősi beidegződésnek köszönhetően, a társadalom legtöbbször kiveti magából, igyekszik félreállítani. A társadalom egyöntetűségét törik meg, mely rombolja a csordaszellemet. A „nyáj bégetése” pedig azt diktálja, hogy dolgozz keményen, így jó állásod lesz, pusztán ki kell böjtölni a köztes időszakot. Így mindenkinek a ranglétra alján kell kezdeni, majd sokéves izzasztó, alacsony fizetésű év után feljebb pozícionálják a kemény munka láttán. Mégis felháborító lehet, hogy a különcök, sokszor kikerülve ezeket a kötelező lépéseket eleve fentről kezdik a „mászást”. Ki engedi ezt meg?! Mi az, amit ők másképp csinálnak?

Igazán kiábrándítóan hangozhat, hogy sokan visszaemlékezve a gyerekkorukra, rádöbbennek, hogy mindnyájan „kis zseniknek” képzelték magukat. Akár egy kirakós sikerénél, egy nehezebb matekpéldánál, egy pacának tűnő ember megrajzolásánál, vagy az ezredik próbálkozás utáni örömre a cipőkötésnél. Az ezek utáni elégedettség mind-mind hozzájárul egy személyiség fejlődéséhez, későbbi felnőtt életének milyenségéhez. Ahhoz, hogyan használja fel később a tanultakat, alakítja ki mondatait.

Egészen gyerekkortól kezdve használja az ember a „de”-t. A kérdés csak az, hogy karrierje építéséhez, vagy annak elkerüléséhez járul majd hozzá. A felnőtté válás részeként a családi háttér, illetve az iskolarendszer is módszeresen hozzájárulhat ahhoz, hogy semmivé váljon az elgondolás: az ember zseni, a maga nemében különleges. Ezeket a jellemvonásokat hívják később furának, különcnek. Nem ijesztő a következtetés?

A legnyilvánvalóbb félelem, ami még a harcban edzetteket is kikezdheti, hogy a kezdeti vállalkozás túl sok időt fog eleinte felemészteni.

Nehéz lesz, nem lesz idő a kapcsolataikra, családjukra, ezzel pedig könnyűszerrel megutáltatják magukkal saját cégüket, vagy bele se vágnak a megvalósításába.

Szent igaz, ha bárki a sikeres cég megvalósításába fog, annak számításba kell vennie, hogy abba a mesterhármast kell beletennie: pénz, idő, türelem. A „könnyen jött siker”-ről alkotott álomszerű képek valójában igen kevés cég létrejöttekor igazak. Se nem ügyfelet, se nem profitot nem lehetséges gyakran egy vagy két hét alatt szerezni. Általában jelentős tőkét kell belefektetni, ami nem fog azonnal visszaforogni a cégbe. Sőt a személyes, magánéleti időből is sokat kell feláldozni ahhoz, hogy egy hosszú idő múltán megtérüljön a befektetett munka. Itt jön szóba a türelmi faktor, ami a profit és az ügyfélszerzés kezdeti nehézségeire vonatkozik.

Az összes fent említett ürügy, kibúvó, „de”-vel kezdődő mondat, tulajdonképpen azt a csodálatos képességét igazolja az emberiségnek, hogy hihetetlenül találékony.

Emiatt pedig csak a kreativitás mértéke szabhat határt annak, milyen kifogást talál ki arra, hogy ne kelljen létrehoznia, elvégeznie, megtennie valamit. Azonban egy cég működtetéséhez igazán erre van csak szükség!

TED.com Larry Smith nyomán

Vélemény, hozzászólás?

18 − 6 =

1

Miért válasszon minket?

Teljeskörű, kreatív, eredményorientált megoldásaink vannak. Gyorsaságunkat átgondolt szakmaiság támogatja. Az általunk képviselt marketing és pr a sablonoktól eltérő, újszerű.

Többek vagyunk és többet adunk, mint mások.
4

Mikor van ránk szükség?

Ha nem működik hatékonyan a cég, nincs bevétel. Ha új, megújuló stratégia szükséges. Ha változás előtt áll. Ha még senki nem figyelt fel cége tevékenységére. Ha a tervek jók, de nem valósulnak meg.

Ha más tanácsadókban sokat csalódott, itt az idő az egymásra találásra!
3

Kérdezzen, kérjen ajánlatot!

24 év a marketing és a public relations területén; szakmailag kompetens online marketingben jártas kollegák. Kreatív megoldások és gyors, precíz kivitelezés. Weboldal, Facebook, Adwords, Analytics, grafika, sajtó, pr?

Nézze meg szolgáltatásainkat! Válasszon minket!
5

Gyakornoki program Budapest

Ha valódi gyakorlatot szeretnél szerezni a marketing, a public relations és az újságírás területén, akkor ne habozz jelentkezz hozzánk gyakorlatra! Nincs kávéfőzés és fénymásolás, van viszont komoly és igazi munka.

Csak akkor jelentkezz, ha tényleg a marketing és a kommunikáció érdekel!

Pin It on Pinterest