Átlag ügyvéd életében csak a mozi vásznon. A máig túlmisztifikált ügyvédi praxis miatt, fiatalok ezreinek javasolják szülei a jogi végzettség megszerzését, hogy – mint a média által sztárolt ügyvédek – híresek és gazdagok legyenek. Az élet viszont …

„Szüleim büszkék voltak rám, mert ügyvédjelölti éveim alatt már nem kellett támogatniuk. Meglepődtek, hogy szakvizsga után egy évvel saját irodát nyitottam, ahol kezdettől fogva annyi ügyfél volt, hogy nem okozott gondot a megélhetés. De akkor lepődtek meg igazán, mikor elmeséltem: jelöltként, 14-15 óra munkával, minimálbért keresve közel egy évig éjjelente webkamerák előtt modellkedtem. Első kérdésük az volt: Ugye ruhában voltál? Beletörődtek. Megértették, hogy kezdő ügyfélköröm is ebből a korszakból származott.” – mondja Erika, aki mára feledve a múltat nem szívesen beszél vagyoni helyzetéről, díjazásáról. De más ügyvédek is szemérmesen hallgatnak. „Házon belül” pedig csak sejtik a valós helyzetet. Ráadásul a megítélésre és az információkra óriási képzavar és hatalmas távlat jellemző. Az ügyvédi munkadíj ugyanis szabad megállapodás tárgya.

Az ÁFSZ hivatalos adatai 2008-ban az ügyvédjelöltek átlagkeresetét 132.173 Ft/hó, az ügyvédekét 280.439 Ft/hó adja meg.

Szakmabeliek ezt úgy pontosítják: gombok és csillagos ég. A piac telített és szakmai színvonalban is vegyes képet mutat. A Budapesti Ügyvédi Kamara februári közgyűlésének adata szerint a bejegyzett kamarai tagok aktív ügyvédjeinek száma 5276 fő (89%-uk egyszemélyes ügyvéd). „A jó ügyvéd alapos szaktudással, fokozott precizitással, jó adag empatikus készséggel és végtelen türelemmel rendelkezik. Speciális szakterületen (családjog) a pszichológusi alapkészség is elengedhetetlen, míg a nagy ügyvédi irodákban egy kicsit menedzsernek is kell lenni. Ennek ellenére ügyvéddé válni nem megoldhatatlan, de nem is egyszerű. A folyamatot nehezíti az egyetem elvégzése utáni 3 éves, gyakornokoskodást előíró ügyvédjelölti szabály. (E nélkül ügyvédi névjegyzékbe nem lehet felvételt kérni.) Ugyanakkor 3 év elteltével és a szakvizsgák sikeres megszerzésével mindenki tagja lehet az Ügyvédi Kamarának – az ügyvédek száma nincs korlátozva.” – teszi hozzá dr. Szandtner Krisztina polgári jogi ügyvéd. A tagfelvételek a Budapesti Ügyvédi Kamarába 55%-ban ügyvédjelöltekből 40%-ban pedig más pályáról történnek.

Dr. Patyi Gergely ügyvéd szerint „az ügyvédkedés hivatás és nem munka. Aki napi 10-12 óra után ezt nem így gondolja, az nem képes hosszú távon talpon maradni, vagy alapot szolgáltat a téves megítélésre, amit társadalmunk oly gyakran húz rá az ügyvédekre. De sajnos sokak számára valóban nem elég 9 vagy ennél több év sem, hogy megtanulják a szakma iránti alázatot és megszerezzék a szükséges tapasztalatot. A legtöbb megalapozott panasz a külső pályáról, tapasztalati hiánnyal érkező, ügyfeleivel nem megfelelően bánókra érkezik. Néhányan figyelmen kívül hagyják, hogy mások vagyonával, szabadságával foglalkoznak, és munkájukért saját vagyonukkal felelnek. Az igazán jó ügyvédet tisztesség és élethosszig tartó tanulás jellemzi. Fontos a megfelelő kapcsolatrendszer, a szájreklám (WOM) hatásmechanizmusának és legalább egy idegen nyelv ismerete is.” Így a távol keleti nyelvek tanulása és a folyamatos önképzés mellett a szakkönyvek, -folyóiratok vásárlása, konferenciák látogatása is százezreket emészt fel.

A praktizáláshoz kamarai tagdíj és felelősségbiztosítás kell (200.000 Ft/év),

ehhez jön a félfogadás érdekében fenntartott iroda, az irodai eszközök, a könyvelő díja, az internet és a mobiltelefon melletti vezetékes telefon (kamarai előírás). A jogtár program, a földhivatali hírlevél előfizetése ezek mellett csekély összegnek tűnik. Társasági ügyekkel foglalkozóknak kell elektronikus aláírási jogosítvány, és a dokumentumok irattározási költsége is részben őket terheli, így a megélhetéshez minimum havi 350-400.000 Ft szükséges. „A polgári-, gazdasági-, családjogi terület sok szempontból előnyös. Általában be lehet tartani a 10-18 óráig tartó munkaidőt, kevés munkával, rövid időn belül viszonylag jó bevételt lehet elérni. Azt tapasztalom, hogy az emberek úgy gondolják, nem illik számlát kérni, ezért meglepődnek, amikor azt részükre kérés nélkül átadom.” – mondja dr. Sipos Réka ügyvéd.

Szakmabeliek szerint számlát minden józan eszű ügyvéd ad, de lehet, hogy a börtön árnyékában lévő ügyfelek ezt kevesebbszer igénylik.

Vannak magasan az átlag életszínvonal felett élők is, akik nem néhány ezer forintért, kirendelt ügyvédként viszik a büntető pereket. „Bár létezik egy szűk, felső kör a „sztárügyvédek”, akik magas munkadíjakkal, hét számjegyű havi fizetéssel dolgoznak, mégis jóval több a költségeit is nehezen kitermelő kolléga. A jól fizető ügyek általában a nagy pertárgy értékű perek, az adásvételi szerződések, a komoly gazdasági társaságok állandó képviselete, illetve a büntetőügyek. De az ilyen ügyek képviselete az ügyvéd számára is nagyobb anyagi felelősséget jelent. Ritkán találkozni a médiában „sztár” polgári üggyel, mert a sztárügyvédek többnyire büntetőügyben jelennek meg. Felvállalásuk gyakran az ügyfélkör bővítésének reményében történik.” – mondja dr. Szandtner Krisztina ügyvéd. Egyesek a több pénz reményében önmagukat sztárolják, másokat a média sztárol, megint másokat a szakma ismer el. A nem egészen szabályozott reklámozási lehetőség mellett a sztárság jó megoldás, bár a reklámot is csak a tehetősek fizethetnék meg.

Az ügyvédválasztás joga pedig szabad!

„Az ügyvédi élet napos oldala, hogy mindenki maga dönti el, melyik ügyfél, melyik ügyét vállalja el és az ügyfél érdekeinek figyelembe vételével a teljesítés feltételeiről is maga dönt. Ez a mellérendeltségi helyzet – ügyfél és ügyvéd között – a teljesítés módja és ideje szempontjából nagyobb szabadságot biztosít más jogász kollégákhoz képest. Az 1992. évi indulásom (utólag visszatekintve) viszonylag könnyű volt, mert a társadalmi-gazdasági átalakulás idején nagyobb volt a kereslet az ügyvédi munka iránt és kevesebb ügyvéd dolgozott a pályán. Az iroda hírnevét sikerült napi 16 órai munkával megalapozni és ezt – ma is hasonlóan sok munkával – fenntartani. Ennek ellenére vidéken ma is csak kivételes esetben érvényesíthetők az európai színvonalú ügyvédi munkadíjak.” – mondja Dr. Berkéné Dr. Porpáczy Szilvia pécsi ügyvéd.

A magyar ügyfelet szíven üti, ha egy kft-alapítás (~4 óra alatt) munkadíja 80-100.000 Ft, ha az ingatlanközvetítő 3-5%-os jutaléka után az ügyvéd is 1%-ot kér. Bár a „nyugati” ügyfelek is kelet felé mennek az olcsóság miatt az USA sztárügyvédjeinek óradíja átlépte az 1000$-t. Angliában a legalacsonyabb, vidéki ügyvédjelölt által kiszámlázott óradíj 109£. Legtöbbet azok keresnek (402£/óra), akiknek legalább 8 év tapasztalata és 8 év peres ügyekben való jártassága van. Geoff, aki egy nagy vidéki ügyvédi irodánál (havi 37 órát, 8.30-16.45-ig) dolgozik havi 41.000£-ot keres. Hibátlan munkavégzés esetén évi 12.000£ bonuszt is kap. Az itthoni nagy irodák havi átalánydíjat (tízezres nagyságtól több milliós tételig) vagy óradíjat számolnak fel. A megkezdett órák miatt egyetlen e-mail 85 ezer Ft-ba is kerülhet.

Vannak darabra számlázó (parkolási ügy), sikerdíjas (akár 50%-ig) konstrukciók és bíróság által megítélt munkadíjak.

A tiszteletdíj alakulását az ügy bonyolultsága, kimeneteli lehetősége, helyszíne, a rendelkezésre álló iratok, az arra fordított idő és a szakmában eltöltött évek száma mellett sok más dolog is befolyásolja. Akik a kapott árat sokallják, a világháló lehetőségeit keresik. „Az Internetről letölthető sablonok hasznosak lehetnek, de egyszerű lemásolásukkal az ügyfél megégetheti magát. Én még nem találtam olyan sablont, amit ne kellett volna átszabni valamelyest az adott helyzetre. Bár Magyarországon a focihoz hasonlóan a joghoz is szinte mindenki ért, a módosítás szükségességének megítéléséhez és magához a módosításhoz is nélkülözhetetlen a szakértelem.

Van azonban olyan sablon, amitől nem lehet eltérni. A társasági jogban 2006. óta lehetőség van törvény által megadott szerződésminta alapján elkészíteni a társasági szerződést. Így kevesebbet kell fizetni a cégbírósági eljárásért. Ezzel semmi más nem tehető, mint a kipontozott helyek értelemszerű kitöltése, illetve néhány pontban a felsorolásból történő választás. Ennek ellenére láttam már cifra megoldást: egy társasági szerződésen belül két, egymással tartalmilag homlokegyenest ellenkező kitöltést. Itt azonban tisztázni tudtuk a helyzetet.” – mondja Váradi Lilla ügyvéd, bank- és társasági szakjogász.

Gombok és milliók között valóban különbség van.

A régi időkre jellemző hízott libával ma már nem sokszor fizethetünk, ezért a kevés fizetésből élők szeme méltán kerekedik el egy arrogáns ügyvéden vagy a cégalapítás költségein. Ahhoz bölcsesség kell, hogy az ember belássa mihez nem ért. Ahhoz ismerősök, szerencse, hogy tisztességes és jó ügyvédet találjunk. De azt se felejtsük el soha: mogyoróért csak majmot lehet kapni!