Hívjon minket: (06-1) 792-8 Klikk ide!

Milyen a rossz sajtóközlemény?

Milyen a rossz sajtóközlemény?

Lassan több, mint egy hete, kaptunk egy sajtóközleményt, ami igencsak előkelő helyezést érhetne el a kevésbé sikerült sajtóanyagok listáján.

A sajtóközleményt küldő pr-ügynökség, azaz a szerző, arra próbálja meg felhívni a figyelmet, hogy az egyik jeles magyarországi egyetem – amelyet nem nevezek meg, hiszen felesleges lenne tovább rombolni egy mítoszt – keresztféléves képzésére november 15-éig lehet jelentkezni.

Az első probléma rögtön ott kezdődött, hogy a sajtóközleményt november 13-án reggel küldték ki. Ilyenkor felvetődhet a kérdés,  mi indokolta a közlemény születését? Esetleg eddig túl kevés jelentkező akadt és így próbálták meg újra felpörgetni az érdeklődést? Bárhogy is, két nappal a határidő előtt, – ha most hallanék erről a képzésről először – nem igazán lenne időm arra, hogy alaposabban átgondoljam és megvalósítsam a jelentkezést.

De meggyőzhető vagyok abban az esetben, ha ez csak egy utolsó felvillantása a fantasztikus, kihagyhatatlan lehetőségnek, hogy felelevenítse a meghirdetett kurzust, a jelentkezési hajrá végnapjaiban.

Az expozéban foglaltak imponálóak. Jól átkötik a témát az egyetemi tanulmányokra, a hivatkozott tanulmányokon keresztül, hogy az olvasó jó befektetésnek gondolván a diplomát, növelje esélyeit a munkaerőpiacon.

A sajtóközlemény első fele, száraz és pontos(nak gondolt) tényekkel szeretné az olvasót meggyőzni a fentiek helyességéről, rendkívül leegyszerűsítő, időintervallumát tekintve ugráló, nagyon pontatlan és kissé hatásvadász módon. Az amerikai mindennapokat erőltetve a magyar emberekre.

A szövegben öt kutatást, valamint 2 bizonytalan eredetű és egy magyar becslést találhatunk. Ez eléggé gazdagon támasztja alá az érvelést, hogy a képzés egy jó befektetés. Kiemelendő, hogy az anyag nevesít is egy szerzőpárost, továbbá lehetőséget ad továbbkattintani két, több mint száz oldalas tanulmányra is.

DE AKKOR MÉGIS MIÉRT FI…ZUK A SAJTÓKÖZLEMÉNYT?

 

A kutatások, becslések és tanulmányok bármennyire is hitelesek és relevánsnak gondoltak, túlzottan sok közülük vagy Amerikáról, vagy a világról beszél, míg ebből a szempontból Magyarországról, csak egy. Ez még akkor is kevés, ha az az egy éppenséggel a fentebb említett, egyik száz oldalas tanulmány néhány oldala.

Továbbá a megszűnő és/vagy átalakuló munkahelyek nagy számának meghatározása után, érdemes lett volna kicsit konkretizálni ezeket, esetleg lebontani bizonyos szegmensekre. De még ez a hiányosság sem lenne akkora probléma. Az viszont már mindenképpen az, hogy egyszerűen nem jön ki a matek. A felütésben ugye, egy 2013-ban végzett felmérés szerint, 15 éves intervallumban következik be a világ vége, nem sokkal lejjebb pedig már 2038 a határidő.A közlemény íróját biztosan robotok fogják helyettesíteni már 2028-ban, mert 2013 + 15 = 2028, még a tarisznyás, viráglelkű bölcsészek számára is.

A pontatlanságokat nem is lehet pusztán figyelmetlenségnek betudni, hiszen a probléma gyökere a hivatkozott anyagok és adatok elavultsága. A közlemény egy 2013-as állítással kívánja alátámasztani az állításait 2018-ban. Igaz, később megjelenik egy 2016-ra, majd egy 2017-re való hivatkozás is, de az erős kontraszt megmarad, már csak egy 1997-es hivatkozó dátum kapcsán is. A fentebb kiemelt két, 100 oldalas tanulmány is csak arra jó, hogy a hitelesség parasztvakításba csapjon át, annál az újságírónál, aki majd figyelmetlenül leközli az anyagot. Ez esetben a dolgon az sem szépít, hogy jól összerakott és színes szövegekről van szó, hiszen nyilvánvaló, hogy senki sem fogja átolvasni, pláne nem két nappal a jelentkezés határideje előtt. Ilyenkor lehet érdemes, nem rögtön az első google-találatot felhasználni, vagy egy kis plusz munka árán vázlatozni, kiemelni a szövegben.

Öt perc ejnye no, a kiskésit neki, méltatlan dohogás után erőt veszek magamon és tovább olvasom az igazán erőtlen szövegkohézióval összerakott anyagot. De a helyzet nem javul. A sajtóközlemény vége felé, arcul csap a tény, hogy még mindig csak a bevezetésnél járok, hiába a tagolás és a kezdősor megvastagítása. Ráadásul, ismétlem, a szövegkohézió nagyon erőtlen. Vagy talán inkább erőlködő, hogy azt érezzük a közlemény mennyire hiteles! De látszik, hogy végig közhelyes panelekből épül fel. Például nincsenek részletezve, magyarázva az akadémiai és nem akadémiai ismeretek. (később sem), mert a szöveg rögtön át is ment egy kategória ismertetőbe, hogy mik a tudás szintjei az USA-ban. De még mindig az lehet a kérdés: és itthon mi a helyzet?

Végül a konklúzióban, ahol meg kellene kapnia az olvasónak a végső választ,

hogy miért is javítana helyzetén, ha jelentkezne egy keresztféléves képzésre, csak egy gyenge megnyugtatást talál: ,,a puha faktorok fejlesztése a formális oktatás keretében is megvalósítható”.

Az állítást azonban duplán teszi zárójelbe, hogy az általánosságok mellett kiemelten kezeli az akadémikus tudást, de kifejezetten homályban hagy minket, ,,MyBrand” névre hallgató énmárka-építést illetően, holott pontosan ennek kéne vonzást gyakorolnia a jövőbeni jelentkezőkre. Mindezek után érthetetlen, hogy ennek az oktatást forradalmasító nóvumnak csak két mondat jutott a szövegben, az is a legvégén.

Tény, hogy a sajtóközlemény nagyobb hasznot hajthatott a két nap alatt az egyetem honlapján, amíg releváns információval bírt a keresztféléves képzés kapcsán. De talán ők sem voltak elégedettek vele, amikor egy linkkel feltették az oldalukra és elég szomorú, hogy senki sem fedezte fel legalább az évszámos szarvashibát. Szidhatjuk a sajtót, akinek képviselői sokszor helyesírási hibákkal, nulla változtatás mellett közölnek le híreket, de ez az anyag vagy a színvonala vagy az idő rövidsége miatt csak kevés nem feltétlen igazi sajtóorgánumban jött le. (Szám szerint 4 online felületet számoltunk meg, akiket nem érdemes nevesíteni, mert több közülük nem is igazi online magazin.

Az ilyen, ehhez hasonló, de sokkal jobb sajtóközleménye és az azokból születő pr-cikkek is, minden esetben kellő figyelmet és alázatot kell, hogy szenteljenek a téma, esetleg az ügyfél iránt, amiről a szöveg szól, és ami annak célja. Ilyenkor különösen kellemetlen, ha a tárgy egy neves egyetem, egy képzés. Nem kevésbé lehet ez kellemetlen egy ott oktató tanár számára, aki meg van jelölve szakértőként, és mégsem talált rá a matekhibára.

Legközelebb érdemes lenne először pr-szinten fejlődni, vagy legalább saját magukon kipróbálni azt az énmárka-építést, amit majd ezek után oktatni is szeretnénk!

Ha valakit érdekelne a közlemény itt találja.

Vélemény, hozzászólás?

tizenhárom − 8 =

1

Miért válasszon minket?

Teljeskörű, kreatív, eredményorientált megoldásaink vannak. Gyorsaságunkat átgondolt szakmaiság támogatja. Az általunk képviselt marketing és pr a sablonoktól eltérő, újszerű.

Többek vagyunk és többet adunk, mint mások.
4

Mikor van ránk szükség?

Ha nem működik hatékonyan a cég, nincs bevétel. Ha új, megújuló stratégia szükséges. Ha változás előtt áll. Ha még senki nem figyelt fel cége tevékenységére. Ha a tervek jók, de nem valósulnak meg.

Ha más tanácsadókban sokat csalódott, itt az idő az egymásra találásra!
3

Kérdezzen, kérjen ajánlatot!

28 év a marketing és a public relations területén; szakmailag kompetens online marketingben jártas kollegák. Kreatív megoldások és gyors, precíz kivitelezés. Weboldal, Facebook, Adwords, Analytics, grafika, sajtó, pr?

Nézze meg szolgáltatásainkat! Válasszon minket!
5

Gyakornoki program Budapest

Ha valódi gyakorlatot szeretnél szerezni a marketing, a public relations és az újságírás területén, akkor ne habozz jelentkezz hozzánk gyakorlatra! Nincs kávéfőzés és fénymásolás, van viszont komoly és igazi munka.

Csak akkor jelentkezz, ha tényleg a marketing és a kommunikáció érdekel!

Pin It on Pinterest