Mutasd magad! – Az arculat ereje I.
Mindenkinek szüksége van egyedi, megkülönböztető vonásokra, hogy felismerjék, emlékezzenek rá. Személyek esetében a mások számára láthatóvá tett, azonosítást segítő „jelek” (aláírás, stílus) hosszabb időn keresztül alakulnak ki.
Egy vállalkozásnak sokkal kevesebb ideje van, mert már születésekor kiforrott, látványos és hiteles egyéniséggel kell rendelkeznie. Arculattal, amely maximálisan támogatja viselője piaci tevékenységét és későbbi imázsának kialakulását. Az imázs többféle lehet: vállalati vagy szervezeti, termék vagy szolgáltatás, márkakép vagy védjegy, esetleg személyi. Más csoportosításban beszélhetünk spontán kialakult, vagy tudatosan alakított, meglévő vagy elvárt imázsról. Vannak olyan kis- és középvállalkozások, akik legalább a vizuális arculat jelentőségét felismerték, de olyanokkal is találkozunk, akik bár tisztában vannak fontosságával, mégsem foglalkoznak az arculattal. Ám, azon vállalkozások száma a legmagasabb, akik megalapozták imázsukat, de nem tudatosan, nem következetesen használják azt. Pedig az imázs, az a külvilág által felfogott, leképezett és megjelenített nyomat, amelyet egy adott személy vagy szervezet magáról kialakított. Az arculat viszont az a leképezés előtti rajz, amelyet egy adott személy vagy szervezet a megjelenés érdekében hozott létre. Éppen ezért jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy az arculat nemcsak a marketing-, a reklám- vagy a pr-szakember felelőssége, hanem az egész vállalkozásé.
A szakemberek arculatértelmezése az 5C-modellre épül:
1. vállalati arculat (filozófia, történelem, koncepció, helyzet- és jövőkép),
2. szervezeti kultúra (értékek és normák),
3. vezetési és dolgozói stílus, motiváció,
4. vállalati design (szín- és formavilág, képi és verbális megjelenés),
5. vállalati kommunikáció és vállalati image.
Ráadásként tartalmi és formai összetevőkből áll. A magyarországi gondolkodás buktatója, hogy sokan nem ismerik, vagy nem ismerik el a tartalmi tényezők jelentőségét (filozófia, szervezeti struktúra, vállalati kultúra, stb.). Ma már csak „ős, öreg” cégek engedhetik meg maguknak, hogy a tulajdonos személye vagy egyetlen márka határozza meg a cégimázst.
Az arculatnak külső és belső funkciója is van. Belső szerepe segíti a dolgozók szervezeten belüli eligazodását, a belső összefüggések felismerését és a hovatartozás-érzés erősítését. Növelve ezzel az alkalmazottak együttműködési hajlandóságát és azonosulását. Külső funkciói megteremtik a hitelességet és a stabilitás érzetét, megalapozva ezzel a partnerek általi ismertséget, és a megkülönböztető erőben rejlő versenypozíciót. Egészen addig azonban, amíg a kis és középvállalkozások többségének a formai tényezővel is komolyan meggyűlik a baja nem érdemes a kommunikációs szakmának szélmalomharcot folytatnia. A kezdő lépések megtételének sikere és a megalapozás érdekében. Mi is nézzük először az alapokat, a corporate designe-t, azaz a vállalati arculatot.
A fenti problémák áthidalására találták ki a kisarculatot és a nagyarculatot, amelyek nem a jellemre, hanem a szabályozott arculati elemek mennyiségére engednek következtetni. Ezért tévhit az, hogy csak a multik sajátossága az arculati kézikönyv! Ha egy kkv veszi a fáradtságot és létrehozza saját kézikönyvét (paraméter-, szabály- és etalongyűjtemény), akkor a későbbiekben időt spórol meg, következetesen használhatja arculatát, félreértéseket és nyomdai hibákat kerül el, és nem utolsó sorban megkönnyíti munkatársai életét, mentesítve őket egy stressz-faktortól.
Vélemény, hozzászólás?