Csapatszellem és elvarázsolt kastély

Csapatszellem és elvarázsolt kastély

Kell egy jó csapat, kell egy ütőképes gárda! Ilyen parancsszavakat sokszor ismételgetnek cégvezetők, annak ellenére, hogy a csapat kialakítása, megtartása, teljesítménye jelentős mértékben múlik a vezetőn is.

Jó csapatot, divatos szóval team-et, sokféle módon és célból, csak küzdelmes folyamat árán lehet építeni, ahol nem működnek varázsszavak, nagy a felelősség, az összetartás pedig hozzáértést, türelmet igényel.

Csapatszellem és elvarázsolt kastélyCsapatépítéskor a vezető megalakítás utáni legalapvetőbb feladata a fenntartás és az eredményes színvonalon végzett munka folyamatos biztosítása mellett, a csoportkultúra kialakítása és a csoportban zajló folyamatok ismerete. A vállalkozás sikere az alkalmazottak szakmai hozzáértése mellett jó szervezőkészséget, hatékony csapatmunkát, profi kommunikációt és rugalmasságot jelent. Legtöbben azonban csak akkor kezdenek komolyan foglalkozni csapatépítéssel, ha konfliktusok körvonalazódnak, ha a munkahelyi légkör nyomasztóvá válik, ha a döntéseket elnapolják és az irányítást nem veszik komolyan.

„Egy cégvezető építheti önmaga a csapatot, de hívhat külső hozzáértő személyt. Az első változatnál sokan elfelejtik, hogy a vezető is a csapat tagja. A második a jó trénerválasztáson múlik, mert megváltó trénerek nincsenek. Nem úgy van, hogy jön valaki, hoz néhány játékot, aminek hatására a közösen szerzett, feldolgozásra került élmények két percen belül tudatosodnak és megtörténik a nagy, pozitív változás. Ez egy hosszú távú folyamat.” – mondja Szűrös Éva tréner. A legnagyobb hiba, ha a vezető egy-két nap tréningtől várja a résztvevők pálfordulását, miközben azt az utasítást adja a trénernek, hogy szórakoztasson.

A csapatépítés legalapvetőbb szintje a spontán közösségépítés,

amikor az emberek csak a buli, a közös kiruccanás, az evés-ivás kedvéért jönnek össze. Komolyabb, ha a csapat a közös cselekvések hátterét teremti meg (játék, sportesemény, családi nap stb.). Amikor a cégvezetés felismeri a közös jövőkép, célok, stratégiák jelentőségét és a figyelmet ezek megvalósítására irányítja, már igazi csapatépítést hajt végre. Ekkor már a csoportszerepeket, személyiségeket figyelembe véve segítséget jelent a szakirodalom is (M. Belbin, MBTI-teszt, GRID, Eneagramm, stb.). A szakirodalmak alaptétele, hogy egyedül nem lehet csoportosulni, és a csoportban szerepek alakulnak ki, melyek csak megközelítésükben különböznek. Létezik elvárt, érzékelt/eljátszott szerep. Van elfogadás, elutasítás, belekényszerítés. A feszültség oldására önirányultságú szerepek (függőség, ellenszegülés, rivalizálás, kitérés, párképzés, kilépés) feladat-irányultságú szerepek (kezdeményezés, információkérés, -adás, kritikai tisztázás, összegzés) és csoportfenntartó szerepek (összhangteremtés, bátorítás, kompromisszum-keresés, serkentés, feszültségoldás) alakulnak ki.

Csapatszellem és elvarázsolt kastély„Külföldön a csapatépítést erősen áthatja a társadalmi felelősségvállalás. Az építőiparban dolgozva olyan drogveszélyeztetett fiatalokat foglalkoztatunk, képzünk, akik nem vagy csekély iskolai képzettséggel rendelkeznek. Ebben a helyzetben a munkatársak szemében barátnak lenni, megtartani a tiszteletet és a „beosztott-főnök” légkört duplán nehézséget jelent. Legkomolyabb feladat az összeköttetés, mert a követelményeket és a problémákat az üzletvezetés és a csoport részéről egyszerre kell képviselni. Így a csoportmunka során számomra a legfontosabb: a motiválás, szervezettség, a súrlódásmentes munkaterv érdekében és az összetartás támogatása. Hogy a leggyengébb tag is integrálódhasson. Mindemellett meg kell mutatnom, a munka szórakoztató és élvezetes oldalát is” – foglalja össze Carsten Goldberg a hamburgi Jugend hilft Jugend eV tanfolyamvezetője és képzője.

Nem szabad tehát elfelejteni: mindegy, mit hiszünk magunkról, mindegy mások tökéletes, rátermett vezetőnek mondanak-e minket, ha nincsenek, akik elfogadják tőlünk az irányítást, semmik vagyunk.

Vélemény, hozzászólás?

hat + tíz =