Minden évben június 23-án tartjuk a Spamellenes világnapot. Az internetes portáljáról, keresőjéről és e-mail szolgáltatásáról híres Yahoo! Inc. amerikai cég 2003-ban hirdette meg először ezt a világnapot, hogy felhívja a figyelmet a spam elleni védekezés fontosságára.

A spam-ek nagy számban kiküldött, kéretlen (azaz a fogadó hozzájárulása nélkül a címére küldött), azonos tartalmú elektronikus üzenetek. A városi legendák szerint a szó a Monty Python brit humorista csoport egyik jelenetéből származik, melyben a pincér folyamatosan löncshúskonzervet ajánl a vendégeknek, akaratuk ellenére. A konzerv neve Spiced Pork and Ham (fűszerezett disznóhús és sonka) röviden spam. A kifejezést felkapta az internet és az egykori poén elnyerte ma ismert jelentését.

A spam fogalmán belül létezik az UBE és UCE rövidítés. Az UBE jelentése Unsoliced Bulk E-mail, azaz kéretlen tömeges elektronikus üzenet. UBE minden levél, amit nem kértünk és nagy számban küldték el, függetlenül tartalmától. Az UCE viszont az Unsolicited Commercial E-mail, azaz kéretlen üzleti levél kifejezés rövidítése, melynek feltétele, hogy a spam-nek reklámcélúnak kell lennie. Az ilyen leveleket akár több száz vagy több ezer embernek elküldhetik egyszerre.

Jobb esetben csak egy vicces képet vagy valamilyen reklámot tartalmaznak.

Rosszabb esetben vírusokat hordoznak. Vagy esetleg személyes adatainkat akarják kicsalni tőlünk azzal, hogy például egy olyan honlapra irányítanak, ahol regisztrálnunk kell vagy meg kell adnunk banki adatainkat egy nyereményért. A spam készítői szívesen nyúlnak a „social engineering” technikájához is. Ennek során nem a gépeket, hanem az embereket használják ki gyenge pontnak a vírusok és nem kívánatos tartalmak terjesztésében. A levél tartalma manipulálja az olvasót, kihasználja bizalmát vagy kíváncsiságát. Ennek egyik legismertebb korai példája a 2000-ben elterjedt „iloveyou” nevű vírus. Több felhasználó is e-mailt kapott „iloveyou” tárggyal és kíváncsiságból megnyitották a benne lévő fájlal együtt. A vírus azonnal elküldte másolatait a felhasználó címlistáján szereplő összes fiókra és megkezdte a merevlemezen található multimédia fájlok megsemmisítését.

Mostanában a zsarolóvírusok (ransomware) tettek szert nagy ismertségre. 2016 áprilisában a veszprémi Csolnoky Ferenc kórházat támadta meg egy ilyen szoftver és komoly problémákat okozott. A kórházban nem lehetett leleteket írni és szüneteltetni kellett az előjegyzett ellátást is.  A zsarolóvírusok e-mail csatolmányokon keresztül, vagy egy online hirdetésre való kattintáskor érkeznek meg a számítógépünkre és könnyen átterjednek hálózatunk többi gépére is.

Céljuk, hogy megbénítsák az eszközt, elzárjanak minket fájljainktól és pénzt zsaroljanak ki tőlünk a feloldásért cserébe. Egyik típusuk titkosít, azaz elérhetetlenné teszi az adatainkat, a másik lezárja a képernyőt és így teszi lehetetlenné a rendszer használatát. Nem szabad fizetnünk a zsarolónak ugyanis nincs rá garancia, hogy állják a szavukat és törlik a vírust.Ttovábbá bátoríthatja őket a folytatásban az is, hogy sikerült pénzt szerezniük. Az ilyen kártevők miatt fontos szabályozni, hogy egy munkahelyi gépen milyen leveleket lehet fogadni, illetve le kell tiltani a gyanús honlapokat. Tartsunk minden fontos fájlunkról biztonsági másolatot egy internethez és munkahelyi hálózathoz nem csatlakoztatott adathordozón!

Naponta több milliárd spam-et küldenek el a világban.

A pontos számot nehéz megállapítani, mert évenként és forrásonként változó számot találhatunk. Ezek a virtuális kártevők nem csak zavaróak, hanem még anyagi kárt is okoznak. Felesleges tartalommal foglalják le a kommunikációs csatornákat, a kiszűrésük értékes munkaidőt vesz el, és véletlenül fontos üzeneteket is kitörölhetünk a spam mellett.

A védekezésnek több módja is van.

Érdemes figyelni arra, hogy a kéretlen levelek számát ne szaporítsuk. Ha lehetőség van rá, iratkozzunk le néhány hírlevélről, ha már nem érdekes a tartalmuk. Ha egy honlapon regisztrálunk, jelöljük be, hogy nem kérünk hírleveleket. Ügyeljünk arra, hogy e-mail címünk ne jelenjen meg teljes egészében nyilvános felületeken! Az ismeretlen címről érkezett vagy hibás karaktereket tartalmazó szövegekre gyanakodjunk mint lehetséges veszélyforrás. A spam-ben lévő hivatkozásokat és csatolmányokat pedig semmiképpen se nyissuk meg! Ha a kéretlen levél lemondás után, többszöri felszólítás ellenére is érkezik és Magyarországon küldték el, bejelenthetjük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak online vagy postai úton egy űrlap kitöltésével. A védekezésben van még egy lehetőségünk, ugyanis minden direkt marketinggel foglalkozó cégnek kötelező vezetnie a Robinson-listát, melyen azok szerepelnek, akik megtiltották a megkeresésüket. Erre feliratkozhatunk mi is.

Természetesen azt szeretnénk, hogy a mi leveleink ne végezzék spam-ként. A hatályos jogszabályok szerint természetes személyeknek csak akkor küldhetünk levelet, ha hozzájárultak. De attól még, hogy egy e-mail cím megjelenik egy nyilvános felületen, nem küldhetünk rá üzenetet. A hozzájárulásnak tartalmaznia kell a fogadó nevét, a címet melyre az üzeneteket várja, és ki kell derülnie annak is, hogy önkéntesen adta-e meg az adatait.

Ha mi küldjük a ki a hírlevelet, gondot okozhat, ha gyakran változtatjuk e-mail címünket és nem tesszük lehetővé a leiratkozást a további levelekről, bármikor és ingyenesen. Fontos lehet jelezni a fogadóknak, hogy levelünket spam-nek érzékelheti az e-mail fiókja és be kell állítania, hogy ne jelölje meg ilyen módon a későbbi üzeneteinket. Sokat segít, ha IP-címünket és e-mail címünket is ellenőrizzük ingyenes internetes ellenőrzőprogramok segítségével. Címünk, domainnevünk és IP-címünk feketelistára kerülhet, ha nem megfelelő módon használtuk. Ezt elkerülhetjük úgy, hogy az üzenetünkben lévő hivatkozásokat nem linkkel, hanem kiírással tesszük közzé. Ha címünk, nyelvünkhöz képest, érthetetlen vagy írásban nem használt jeleket alkalmaz, mint dollárjel vagy számok véletlenszerű sorozata szintén rontunk a spam értékelésünkön. Nem javasolt a hétköznapi, ingyenes e-mail szolgáltatókat használni nagy mennyiségű küldésre, hanem keressünk professzionális, kifejezetten marketingcélú kommunikációra kifejlesztett szolgáltatót.