A frissen végzett, vagy már rég a szakmában dolgozó marketinges és kommunikációs szakemberek egyik legfontosabb készsége a helyesírás.

A helyes szó- és nyelvhasználat mind írásban, mind szóban igen hasznos. Hiszen egy marketingkommunikációs területen dolgozó szakembernek minden formában megfelelően kell tudnia kommunikálni a célcsoportjával. Ezzel összefüggésben áll az is, hogy a hibás szövegek miatt nem csak azok írói, de maga a vállalkozás is hiteltelenné válhat! Mértékadónak csak az a marketinges tekinthető, aki világos fogalmakkal operál, helyesen használja a kifejezéseket és a szinonimákat. Főleg akkor lényeges ez, amikor a bonyolult szakzsargont kell lefordítani egy sokkal hétköznapibb nyelvezetre. De nem csak ilyenkor kell az üzeneteket érthetően, megfelelő stílusban, módon és csatornán közölni.

A pr-szakembertől mindenki elvárja, de egy marketingesnek is erősen ajánlott odafigyelnie a helyesírásra. Például meg kell húzni a finomkodás és a slamposság határát is a szövegben. Alapszabály, hogy amelyik nyelvi elem a szó vagy mondat jelentését, esetleg nyelvhelyességét rontja, az kerülendő. Persze sokszor nem határozható meg egyértelműen, mi számít jó vagy rossz nyelvi kifejezésnek. Ez függ a célcsoporttól, a közölni kívánt üzenettől, illetve a megrendelő személyes szempontjaitól is. Fontos a szövegkohézió, vagyis az szövegösszetettség. Emiatt sokszor akár egy hirdetés pár szavas főcímét is nehezebb megalkotni, mint egy egész sajtóközleményt írni. Ugyanakkor a jó íráskészség nem egyenlő azzal, hogy valaki középiskolában mindig ötöst kapott nyelvtanból.

Az írás és a helyesírás akkor válik kompetenciává, ha napi szinten gyakoroljuk.

Ha grafomán bloggerek vagyunk, akkor kétszer olyan fontos, hogy emlékezzünk rá, nem csak magunknak írogatunk. A bizonytalanok számára segítséget jelenthet, ha van egy tapasztaltabb szerkesztő ismerőse, aki kívülről látja őket, illetve a munkájukat. Ha úgy érezzük, hogy egy általunk írt szöveg, például egy céges anyag, prospektus vagy akár egy levél már tökéletes, akkor is érdemes egy másik avatott szemű munkatárssal átolvastatni és ellenőriztetni. Mert, ha az előbb említett termékek egyike is hibásan kerül nyomtatásba, az akár pénzügyi veszteséget is okozhat. Rosszabb esetben a cég hírnevébe is kerülhet.

Erősen ajánlott, hogy alaposan ismerjük és használjuk a legfrissebb kiadású helyesírási szótárakat. Főleg, mert ma már többfajta szótár is létezik. Van, amiben csak szavak, kifejezések találhatók és van, amiben már szabályok is szerepelnek. Ellenőrzésképpen hiába egyszerűbb a böngészőbe beírni egy adott kifejezést, egyáltalán nem biztos, hogy a magyar nyelv hivatalos álláspontja szerinti helyesírást kapjuk. Éppen ezért megéri befektetni a hagyományos, több száz oldalas szótárakba. Érdemes mindegyik keményfedeles típusból beszerezni egyet-egyet a cégvezetőknek és a marketingeseknek is.

Az anyanyelvünk szempontjából a leghitelesebb és mértékadóbb forrás a Magyar Tudományos Akadémia, hiszen magának a magyar nyelvnek az ápolására jött létre két évszázaddal ezelőtt. Évente frissülő kiadványai mellett, az intézmény egy szakosított honlappal is rendelkezik. Ez a Helyesírási tanácsadó portál remekül segít eloszlatni a kétségeinket a szavak helyesírásával kapcsolatban.

Néhány kérdés nagyon egyszerűnek tűnik a helyesírás terén, mint például hova kell tenni a vesszőt vagy a pontot a mondatban.

Az egyszerűség azonban csak látszólagos. Bár a vesszők elhelyezése teret hagy az önálló mérlegelésre, mégis sok a hiba. Van úgy, hogy a megérzésünk cserbenhagy bennünket. Anyanyelvünk szépsége és változatossága pontosan ezeknek a nehéz, látszólag sok logikát nélkülöző szabályoknak köszönhető.

Emellett nem lehet eltekinteni a külföldi idegen nyelvi hatásoktól sem. A 21. században bevett szokás, hogy a szülők a gyermekeiket már kiskoruktól nyelvtanfolyamokra járatják. Ennek rengeteg előnye lehet, viszont emiatt a magyar nyelv használata és specifikumainak megismerése háttérbe szorulhat. Akik kiskoruktól kezdve kétnyelvű közegben cseperednek, általában később szólalnak meg és mivel a nyelvi szabályok összemosódnak ezért a helyesírásuk is rosszabb lehet. A poliglot nyelvhasználat során az ismert nyelvek egymást kiegészítve működnek, ami törést okoz az átfogó szókincs megszerzésében.

Az angol és német nyelv hatása érhető tetten leginkább a mostani generációk nyelvhasználatán.

Például az angol ráhatás miatt a magyar felszólító és felkiáltó mondatok végéről el-elmaradozik a megfelelő írásjel. Egyre többen használják a szenvedő szerkezetet, míg a vonzatokat, ragokat helytelenül alkalmazzák. A főnevek nagybetűvel történő írása szintén a német hatás eredménye lehet. Anglicizmusok és germanizmusok kerülnek a nyelvbe és az egyszerűsítések miatt jelentősen redukálódik az alárendelő mondatok száma.

Az internet, megjelenése óta, sok mindenben segíti mindennapjainkat a gyors kommunikáció révén. Ugyanakkor a folyamatos információáramlásban, a felgyorsult kommunikáció miatt egyre kevésbé figyelünk oda a helyesírásra. Az interneten, vagy SMS-ben folytatott kommunikáció pedig néha szinte csak rövidítésekből és kiejtés szerinti leírásokból áll.

Természetesen a rövidítések és az új kifejezések egyáltalán nem ördögtől valók. A nyelv nem statikus képződmény, hanem egy olyan organikusan változó valami, aminek elsőrendű célja a megértés, a közösség kollektív beleegyezése alapján. Ez azonban nem lehet érv arra nézve, hogy rossz példákat jegyezzünk meg és hibás írásmódot használjunk! Egy tanult embernek, pláne egy marketingesnek tudnia kell különbséget tenni az önfeledt pongyolaság és a helyes alkalmazás között.

Napi szinten több száz új cikkel, bloggal találkozhatunk a weben. Ez annak is köszönhető, hogy ma már szinte mindenki önjelölt újságíró. A szövegalkotás megszűnt kevesek privilégiuma lenni, sőt lassan emberi mivoltát is kezdi levetkőzni a chatbotok és számítógépes algoritmusok javára. A műfajok eltűntek, mindenki tegeződik, miközben a magázódás az egyik legszebb és legegyedibb dolog a magyar nyelv használata során. Természetesen az ilyen bejegyzések többségén látszik, hogy nem ellenőrizték helyesírási szótárral a szöveget. Ez köszönhető annak is, hogy a Google kereső miatt elsőként akar mindenki egy adott témáról írni. Azonban az átgondolt, helyesírásilag precíz szöveg sokkal több olvasót elérhet, mint egy gyorsan, közhelyes panelekből összedobált hirtelen bejegyzés, rengeteg helyesírási hibával.

Sajnos a marketingesek és szövegírók több esetben arra kényszerülnek, hogy szembehelyezkedjenek a nyelvi szabályokkal, nyelvhelyességgel és általában a nyelvi kifejező eszközök sokszínűségével.

Például a SEO-programok többségét angol nyelvre optimalizálták, ezért nem támogatják, a magyarban gyakori, hosszú mellérendelő mondatokat, ékezeteket és felkiáltójeleket sem. A kulcsszavak felülreprezentációja hasznos a keresőmotornak, de az olvasók szépérzetét rontja a sok indokolatlan szóismétlés. Azt is meg lehetne kockáztatni, hogy az Adwords hirdetések megírása durván nyelvromboló hatású Magyarországon.

A helyesírási szabályok igaz, hogy csak igen lassan változnak, viszont a marketing világa folyamatos változásokon megy keresztül azonos idő alatt. A magyar nyelv sokat változott az idők során, azonban a további alakítása nem lehetséges egy-egy külső személyes javaslat által. Éppen ezért a marketing világában kell alkalmazkodni a kihívásokhoz. A szakmai kompetenciák állandó tanulása mellett, igenis szánni kell arra időt, hogy a helyesírásunkat fejlesszük és a magyar nyelvet tökéletesen használjuk. Ha ebbe nem fektetünk kellő energiát, mi sem leszünk többek, mint azok a chatbotok, akik összeollózzák a szövegeket, de megérteni sohasem fogják azt!