Ötlet és megvalósítás

Ötlet és megvalósítás

Egész életünkben gyűjtögetünk. Trófeáink legtöbbször adatok, tárgyak, emberek, tapasztalatok és ötletek, amelyek sokszor azért nem segítenek és tesznek boldoggá bennünket, mert nem lényegük megértésére törekszünk. A rohanásban pontosan ezért mennek tönkre kapcsolatok, vesznek el információk és halnak el megvalósulás nélküli nagyszerű ötletek.

Ha azonban cégünk életét, saját üzleti szemléletünket megfelelően alakítottuk, néhány év alatt az átszervezés, a működés, a jól irányzott motiváció és a jól szervezett ötletkezelés mellett valóban piaci előnyre tehetünk szert. Magyarországon sem azzal van gond, hogy kevés ötletgazdag ember született az elmúlt években, hanem azzal, hogy ötleteinket nem tudjuk, nem akarjuk, vagy éppen nem merjük végigvinni a megvalósulásig. Így, igaz az a nézet, mely szerint ötletei mindenkinek lehetnek, mégis minden nagy ötlet tökéletesen fantasztikus és egyben haszontalan is mindaddig, amíg valaki fel nem használja, meg nem valósítja őket. „Az Infogo Kft. – már csak azért is, mert egyedi „webkettes” szolgáltatásokkal foglalkozik – mindig is úgy gondolta: bűn veszni hagyni a nagy ötleteket még akkor is, ha nem is járunk sikerrel.

Személy szerint nem akarok úgy meghalni, hogy még csak meg sem próbáltam valamit. – mondja Dankó József projektmenedzser. Persze, hogy mindannyian éreztük már azt az eufórikus érzést, melyet egy-egy korszakalkotó ötletünk megvilágosodott pillanata okozott, rögtön lázas tevékenységbe fordítva az unalmas hétköznapokat, elveszettnek hitt ügyeket. Ezek a pillanatok egészen addig tartanak, amíg el nem érkezik az első akadály, az első probléma, vagy éppen abban a bizonyos edényben az a bizonyos jéghideg, folyékony realitás. Tapasztalt vállalkozó három-négy ilyen eset után taktikát változtat. Ahelyett, hogy elfelejti ötleteit és kiírtja maga körül azokat, megfontolt lesz és a nagy lángot – mint bölcsek a szerelmet – csendes, ám annál forróbb meleggé alakítja. Ez nem áll másból, mint a sajtcetlire hirtelen felírt nagyszerű ötletek életképességének megvalósítás előtti ellenőrzéséből. Már csak azért is, mert általában a nagyszabású ötletek mindössze 1-2%-a az, ami mindenféle előzetes tervet nélkülözve működőképes.

A legolcsóbb és a legegyszerűbb módszer, hogy ötletünk rövid tömör és leírt megfogalmazása után írásban válaszolunk a következő kérdésekre (Fontos az írás!):

  1. Mi az ötlet? (Mindig egyszerűen megfogalmazható egyedi dolog kell, hogy  legyen.)
  2. Kié az ötlet? (Biztosan mi találtuk fel a spanyolviaszt?)
  3. Kinek kell az ötletünk? (A célcsoport meghatározása.)
  4. Hol alkalmazható, vezethető be? (A földrajzi és a piaci hely meghatározása.)
  5. Hogyan? (A megvalósítás előzetesen elképzelt módszerei.)
  6. Mikor? (Az időzítés. A megvalósítás szakaszai.)
  7. Mi az újdonság, mi a vevő haszna? (Az ötlet lényege. A versenyelőny.)
  8. Kivel történik a megvalósítás? (Önállóan, vállalkozásokkal együttműködve, konzorciumban, külső befektető bevonásával (ezek jelenlegi kollegák is lehetnek) stb.?)
  9. Körülbelül mennyiért? (Csak azért, hogy megfelelően lássuk a lehetőségeinket.)

Ötlet és megvalósításAkkor és csakis akkor, ha ezekre a kérdésekre megnyugtató válaszokat tudunk adni elmondhatjuk, hogy az ötlet valóban megszületett. Ez azonban még korántsem garancia a sikeres megvalósulásra! „A legtöbb esetben azt tapasztaltuk, hogy kell egy jó és felkészült csapat, infrastruktúra, pénz és idő, valamint egy megbízható partneri hálózat azon feladatok megvalósítására, amihez szakember kell. Fontos a jó időzítés, ennek hiányában a szerencse. Fel kell készülni arra is, hogy a világ gátolni fog sok mindenben, és mindenki az ellenkezőjét fogja cselekedni annak, mint amit korábban mondott. A stratégiát ennek megfelelően úgy kell felépíteni, hogy a partnerek még a szerződést sem tartják be, a hivatalok packáznak, és ónos eső miatt nem lehet közlekedni, vagy leszakad a felsővezeték.” – erősíti meg Dankó József.

A megvalósítás legfontosabb lépései:

  • Ötletek gyűjtése, felfedezése, kipattanása.
  • A lehetőségek elképzelése. Az ötlet végiggondolása – a megszületés.
  • Információk gyűjtése, ahol az elsődleges célunk ismereteket szerezni a fogyasztókról, felhasználókról, versenytársakról, gazdasági és pénzügyi lehetőségekről. Nem mindenhatók, de fontosak az alapos tervek és kutatások (pl. piackutatás), bár ezek idő és pénzigényes folyamatok. (Viszont a fókuszálatlan, céltalan tevékenységek is csak a pénzt viszik.)
  • A megszerzett információk ellenőrzése. (Pl.: termék esetén hasznos a prototípus tesztelése, szolgáltatásnál a konkurencia hasonló szolgáltatásainak próbája, vevői elégedettségének megismerése. Alapmódszer az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltérképezése – SWOT.)
  • Célmeghatározás, elvárások felállítása – hova is akarunk eljutni. Fő cél és kisebb részcélok, ütemezés.
  • Saját lehetőségeink feltérképezése. (A leendő termék vagy szolgáltatás jellemzői a fogyasztói haszon oldaláról saját vállalkozásunk sajátosságait figyelembe véve. Vannak-e olyanok, akik érdekeltek a sikerünkben? Tudunk-e a fogyasztó számára értéket adni? Mi az, ami szükséges lesz a projekt kivitelezéséhez (fizikai, humán és pénzügyi erőforrások, technikai eszközök, tudás, információ, idő, stb.? Mi az, amivel jelenleg is rendelkezünk, mit kell beszerezni? Kié a megvalósítás felelőssége?)
  • Az ötlet életképességének ismételt ellenőrzése. (Adódhat úgy, hogy az ötlet ebben a fázisban már nem marad életképes. Két lehetőség van: módosítjuk és átdolgozzuk, vagy elvetjük.)
  • Időterv. (Aggodalomra adhat okot, ha túl sok idő telik el az ötlet és a megvalósítás között.)
  • A gyártás, a megvalósítás tervezése. (Alapvető tartalmi jellemzők, résztvevők, kivitelezők, idő.)
  • Költségvetés és árak tervezése. A termék vagy szolgáltatás árazása. (Hogyan történik a finanszírozás? Hitel, külső tőke, befektetők, részben visszatérítendő támogatások, pályázatok?)
  • Az ötlet kivitelezhetőségének ellenőrzése. Önbizalom-erősítés. (Hol számíthatunk ellenállásra?)
  • Jogviszonyok, szükséges hatósági engedélyek rendezése.
  • Megvalósítás, gyártás.
  • Stratégiaalkotás. Értékesítés, kommunikáció, marketing.
  • Indulás előtt ellenőrzés és a lezárás meghatározása. (Megfelelő helyre tervezett-e az értékesítés? Van-e, jó-e a marketing? Hogyan lesznek mérhető és értékelhető információink a kezdésről (megvalósítás plusz egy éves termelés)?)

 

Ha mindezek a lépések megfelelően haladnak, azt vesszük észre, hogy már régen nem csak egy jó ötletünk, hanem divatos szóval élve egy egész kis projektünk van, ami sikert eredményezhet vállalkozásunk számára. Mert az igazán komoly vállalkozók ötletekről beszélgetnek, az átlagosak eseményekről és sajnos elég sokan vannak olyanok, akik átlagon aluliként, irigykedve csak mások vállalkozását tudják leszólni. Ne legyünk ilyenek!

Vélemény, hozzászólás?

tizennyolc − tizenhárom =