Napjainkban az informatikai környezet és hálózatok mindenki számára elérhetővé váltak. Különösen az informatika azon területei, amit minden felhasználó elér és „közösen” használ.

A felhőszolgáltatás az informatika egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Felhőszolgáltatások közül többféle hozzáférésű architektúrát különböztetünk meg egymástól, nevezetesen a privát, a nyilvános és a hibrid kialakítású környezeteket. A felhőszolgáltatások hatalmas változást idéznek elő a piacon. Az informatika ezzel a szolgáltatással minden eddiginél hatékonyabban támogatja az üzleti fejlődést.

A felhő olyan lehetőségeket nyújt az átlagfelhasználó számára, amit egy jól szervezett nagyvállalat informatikai környezete biztosít munkavállalói részére. Mindezt természetesen havidíj ellenében, beruházási költségek nélkül veheti igénybe az előfizető. A felhasználás alapú fizetési mód rendszereknek köszönhetően gyakorlatilag mindenki annyi tárhelyet vesz igénybe, amennyire szüksége van, és csak annyit fizet érte, amennyit ténylegesen használ a publikus felhő szolgáltatásai közül.

A leendő felhasználók, informatikai szakemberek és a kis- és középvállalkozások vezetői azonban még mindig tartózkodnak a felhőszolgáltatásokat igénybe venni. Általában csak egyes szolgáltatáselemeket, például a levelezést, az adattárolás egy részét engedik felhőbe helyezni. Ennek oka, hogy még mindig nem bíznak a felhő biztonságában, az ott tárolt adataik sérthetetlenségében.

Mit értünk felhő alatt?

A felhő nem más, mint egy speciális módon kialakított szolgáltatás, meghatározott feltételekkel. A felhő felhasználói internetkapcsolaton keresztül érik el azokat a szolgáltatáselemeket, amit a szolgáltatójuk nyújt és, amire a kínált szolgáltatások közül szükségük van.

A felhő elnevezést először Eric Schmidt, a Google CEO-ja (vezérigazgatója) használta a 2007-es Google Konferencián San Jose-ban, és alkotta meg a „Cloud Computing” vagyis a „Számítási felhő” fogalmat. Ugyanebben az évben dobták piacra a Google Docs alkalmazásukat, ami később meghatározó mérföldköve lett az irodai alkalmazások felhőben való elhelyezésének.

Három típusát különböztetjük meg a felhőszolgáltatásnak. A nyilvános, a privát és a hibrid modell. Mindegyik hasonló előnyöket biztosít felhasználói számára, többek közt a költséghatékonyságot, teljesítményt, megbízhatóságot és a skálázhatóságot figyelembe véve. Általában a vállalkozások szükségletei döntik el, hogy ki melyiket választja.

Nyilvános felhő

Ez a felhő-számítástechnika leggyakoribb alkalmazása. Erőforrásainak működtetői külső felhőszolgáltatók, aminek a szolgáltatásai az interneten keresztül érhetők el. A Microsoft Azure, Google Drive, DropBox és az Apple ICloud is például publikus felhő. Az ügyfél felhőben más cégekkel vagy „bérlőkkel” együtt ugyanazokat hardvereszközöket, tárhelyeket és hálózati eszközöket használja. Leginkább webalapú e-mail, online irodai alkalmazások, tárhely és tesztelési és fejlesztési környezet biztosítására használják.

Előnyei:

• Alacsony költségek, mivel nem szükséges megvásárolni a hardvert és a szoftvert.
• A karbantartást felhőszolgáltató végzi.
• Majdnem végtelen skálázási lehetőség.
• A kiszolgálók biztosítékot nyújtanak az üzemzavarok ellen.

Privát felhő

Olyan erőforrásokat tartalmaz, amelyeket kizárólag egyetlen cég vagy szervezet használ. A privát felhőben mindig magánhálózaton tartják fenn a szolgáltatásokat és az infrastruktúrát. Magánfelhő révén a cégek erőforrásaik testre szabásával segíthetik ki az IT szükségleteiket. Az ilyen felhőszolgáltatást többnyire kormányügynökségek, pénzügyi intézmények és olyan más közép- és nagyvállalatok veszik igénybe.

Előnyei:

• A cégek saját üzleti igényeikre szabhatják felhőkörnyezetüket.
• Fokozott biztonság – az erőforrásokat más nem veszi igénybe, ezért lehetséges a magasabb szintű ellenőrzés és biztonság.
• Magas skálázhatóság – a magánfelhő a nyilvános felhő skálázhatóságát és hatékonyságát biztosítja.

Hibrid felhő

A magánfelhőket és a nyilvános felhőket kombinálja, így mindkettő előnyeit ki tudják használni a cégek. A hibrid felhőben az adatok és alkalmazások áthelyezhetők a nyilvános és a magánfelhők között, ami nagyobb rugalmasságot és több üzembe helyezési lehetőséget biztosít a vállalatoknak. A hibrid felhőben a „felhőbeli tartalékkapacitás” is a lehetőségek között található.

Előnyei:

• A cégek magáninfrastruktúrákat tarthatnak fenn érzékeny eszközeikhez.
• További erőforrásokat vehetnek igénybe a nyilvános felhőben, ha szükség van rá.
• A nyilvános felhőbe történő skálázhatóság révén csak akkor kell fizetni az extra feldolgozási teljesítményért, ha valóban szükség van rá.
• A felhőbe történő átállásnak nem kell kimerítőnek lenni, hiszen számítási feladatait időben elosztva fokozatosan váltogathatja.

Kockázatok

Egyre több vállalat használja a felhőszolgáltatásokat és helyezi a felhőbe a titkos működési folyamatai, illetve a legbizalmasabb adatállományait is. Azonban a felhő alapú megoldásokhoz kapcsolódó biztonsági kihívások továbbra is jelentősek. Az Oracle and KPMG Cloud Threat Report 2019-es jelentéséből kiderül, hogy 2018 és 2020 között várhatóan 3,5-szeresére növekszik azon vállalatok száma, amelyek adataik legalább felét a felhőben tárolják majd. A vállalatok 71 százaléka azt állította, hogy a felhőben tárolt adatok többsége bizalmas információ. Ugyanakkor a felmérésben résztvevők többsége (92 százalék) aggódik, hogy a munkavállalóik betartják-e az adatok védelmét szolgáló felhőbiztonsági szabályozásokat.

A felhőszolgáltatások felhasználóit különböző fenyegetések érhetik, mint például a személyes adatok megsértése, adatvesztés, felhasználó eltérítése (account hijacking) és adatok kezelésével kapcsolatos problémák. Mivel a legtöbb számítógépes rendszer az internethez csatlakozik gyakorlatilag bárki hozzájuk férhet. A különböző információk megosztása több különböző szervezet között mindig kockázatot jelent az adatok kezelését illetően. Néha a cloud szerverek úgy vannak beállítva, hogy több ügyfél is tudjon az adatokkal dolgozni. Így fenyegetésnek vannak kitéve a hackerek által. Ahogy a felhőszolgáltatók népszerűsége nő úgy a szolgáltatóknak is egyre nagyobb adatmennyiséget kell kezelniük, emiatt az adatvesztés még szélesebb körben jelentkezhet.

A jövőben felhőszolgáltatások használatát nem fogjuk tudni elkerülni.

Az IT ezen az úton halad. A szolgáltatók nagyon sok pénzt és energiát fektetnek a számítási felhő megfelelő kialakításáért, fenntartásáért és működtetéséért. Nekünk felhasználóknak a felelősségünk az, hogyan használjuk és hogyan óvjuk meg adatainkat a veszélyektől. Rajtunk múlik, hogy biztonságot teremtsünk egy változó világban.

Forrás:

GlobalDots
Microsoft Azure
Trianz
Servira
Rubóczki Edit – Biztonságosan a Felhőben. A publikus felhők biztonsági kérdései