Az Európai Bizottság és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok által készített közzétett jelentésből az derül ki, hogy sok cég a valóságosnál környezettudatosabbnak és környezetkímélőbbnek tünteti fel magát a weboldalán.

Szomorú, de az esetek 42 százalékában az állítások túlzóak, hamisak vagy megtévesztőek; a vállalkozások nem olyan környezettudatosak, mint amennyire mutatják. A vizsgált állítások tartalma ráadásul sértheti az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat is. Mivel egyre több fogyasztót hatja át a zöld szellem, ezért egyre több cég gondolja, hogy a környezettudatosság jó marketing és még jobb pr. A probléma csak ott van, hogy a gondolat nem mindig valósul meg tettek formájában és jobban tudunk hangzatos szlogeneket, frázisokat puffogtatni és vetíteni. Ami még rosszabb: sokan teszik ezt úgy, hogy még csak fejben sem álltak át, hanem, (ne szépítsük!) valótlant állítanak, hazudnak.

Nem véletlen tehát, hogy az átvilágítás középpontjában a megtévesztő zöldre festés (greenwashing) állt.

Tavaly októberben és novemberben olyan eseteket vizsgáltak, amikor a cégek a webhelyeiken vagy reklámállításaikban a valóságnál környezettudatosabbnak, környezetkímélőbbnek, zöldebbnek tüntetik fel magukat. Az átvilágítást végző szakemberek különböző üzleti ágazatokban, például ruházati kereskedelem, kozmetikai ipar, háztartási felszerelések piacán tevékenykedő vállalatok környezetvédelemmel kapcsolatos online állításait vizsgálták.

A szomorú valóság, mint már említettük 42 százalék. Ezt még csak tetézi, hogy a túlzó, hamis, megtévesztő állítások az uniós szabályok értelmében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek. Az összehangolt akció, az úgynevezett sweep során az Európai Bizottság és a fogyasztóvédelmi hatóságok 344, kétségesnek tűnő állítást vizsgáltak meg részletesebben. Azt találták, hogy az esetek több mint felében a kereskedő nem adott elegendő információt a webhelyen feltüntetett állítás pontosságának fogyasztó általi korrekt megítéléséhez.

Az esetek 37 százalékában az állítás homályosan ráutaló, félreérthető kifejezéseket vagy általánosításokat tartalmazott – tudatos, környezetbarát, fenntartható –, amelyek azt a megalapozatlan benyomást keltették a fogyasztókban, hogy például egy termék nincs káros hatással a környezetre. Míg az esetek 59 százalékában a kereskedő nem támasztotta alá olyan bizonyítékkal az állítását, amelynek a fogyasztó könnyen utána tudott volna nézni.

Az Európai Bizottság által koordinált ellenőrzéseket az EU-ban a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózathoz tartozó nemzeti végrehajtó hatóságok minden évben elvégzik. Az európai vizsgálattal egyidejűleg a 65 ország fogyasztóvédelmi szervezeteit tömörítő, nemzetközi ICPEN hálózat (International Consumer Protection and Enforcement Network) is lefolytatta azonos célú ellenőrzését, amely hasonló tendenciákról számol be. A munkában a magyar Gazdasági Versenyhivatal is részt vett. A vizsgálat 7 olyan hirdetést is feltárt, amely valamely környezetvédelmi tanúsító szervezet támogatását vagy jóváhagyását állította valótlanul.

A magyar versenyhatóság korábban már figyelmeztette a fogyasztókat az ilyen típusú, megtévesztő hirdetésekre.

2020 decemberében pedig közzétette a „Zöld marketing” tájékoztatóját, hogy segítse a vállalkozásokat a környezetbarát jellegre és fenntarthatóságra vonatkozó, megfelelő reklámgyakorlat kialakításában. Továbbá a nemzeti hatóságok felveszik a kapcsolatot az érintett vállalatokkal, hogy felhívják a figyelmet a feltárt problémákra, illetve biztosítsák, hogy azokat orvosolni fogják és remélhetőleg valóban környezettudatosak legyenek a jövőben.

Nemzetközi tervek szerint „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia részeként állítólag javaslatot fog születni a csomagoláson feltüntetett, harmonizált tápértékjelölés kötelező bevezetésére, ami lehetővé teszi, hogy a fogyasztók felelős módon egészséges és fenntartható élelmiszereket választhassanak. A különböző háztartási készülékek esetében az uniós energiacímke már most is egyértelműen és egyszerűen jelzi a termékek energiahatékonyságát, ennek köszönhetően Unió-szerte csökkenhet a háztartások energiaszámlája és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Könnyebben lehetnek a fogyasztók is környezettudatosak és a CSR is új lehetőséget kaphat.